20140916

Paralia újratöltve 2014.


Paralia újratöltve. 2014.Dátum:2014-09-14

Óriási nyárbúcsúztató nyaraláson vagyok túl. Immáron sikerült összehozni a 3. horgászati célzatú Görög tengeri pecatúrát. Rengeteg új dolgot tanultam, kísérleteztem ki, melyeket egy újabb gyűjteményes műben (PDF könyv) összegzek majd az érdeklődők számára. 
Stavros, Paralia, Skiathos-sziget.
Ezeken a helyszíneken pecáztam. Majd 900 fotót készítettem, amelyek jelentős része bekerül majd ezen PDF könyvbe mellékletek formájában.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Skiathos-sziget.
A könyv írásának neki is kezdtem, a jó 40.oldal körül járhatok.
Rengeteg új élménnyel gazdagodtam, sok szép halat megfogtam, új módszereket találtam ki és még egy szuper jó kis műcsalis innovációs fejlesztés is belefért az útba.
Ezen PDF könyv segítségével már az érdeklődő jó eséllyel vághat bele majd egy tengerparti nyaralás során beütemezett parti pecának. A könyv a tőlem megszokott sok konkrétumot tartalmazó könyv lesz, egyszerű megfogalmazásban, mindenki számára közérthetően, azonnal felhasználhatóan.
Rengeteg ember van, akinek lehetősége akad egy nyaralás alkalmával egy kis tengeri horgászatra. A legtöbbjük felsül vele, mert igen szegényes az ilyen irányú magyar nyelvű szakirodalom. Ily módon ezen könyveim mindenképen fontos hiánypótlások lesznek.
Az eddig készülő tengeri, parti pecás könyvek:
Feltöltés alatt…
Miért is menne az ember Görögországba pecázni?
Merülhet fel az olvasóban a kérdés…
  • Ingyenes a parti peca.
  • Aki tud horgászni, azok számára sok és különleges hal is fogható.
  • Kedvesek az emberek, óriási a vendégszeretet.
  • Olcsóbb sok minden, mint itthon, tehát bárki számára megfizethetőek a dolgok.
  • Nyugalom van.
Visszatérésünk után horgászati barátom úgy fogalmazta meg az ott létet, hogy:
„Amíg ott vagy, azt nevezheted életnek, ami itthon történik, az csak értelmetlen küszködés.”
Sajnálatosan Én is ezt gondolom az egészről.
Ott egy sokkal élhetőbb, ember közelibb élet, világ van a turisták számára, mint itthon, bármely nyaraló és / vagy horgászhelyen, vagy csak úgy általában.
A víz, a tenger is sokkal több érdekes, felfedezni valót nyújt az érdeklődő számára, mint az itthoni horgászvizeknek nevezett, sokszor tök üres pocsolyák.
Nincs ez a vízkezelőnek nevezett vámszedő csürhe, aki sokszor azért szedi be a megfizethetetlen horgászati tagdíjakat azokon a vizeken, amelyek az emberek saját tulajdonát képezik és azokra a vízben lévő halakra, ami szintén az emberek tulajdonát képezik sokszor, hogy anyagilag ügyeskedni, hasznot húzni tudjon a közös vagyonból, az állami tulajdonba lévő vizeinkből és az abban található, a közösség tulajdonát képező halakból.
Odamész, kinyitod a botod és horgászhatsz. INGYEN!
Végül is a tenger MINDENKIÉ!
Micsoda szabadság ez!
Amikor az ember szembe találja magát azzal, hogy a víz az milyen kék színű és eszébe jutnak a sokszor sáros vizű, olajfoltos, gébbel teli itthoni pocsolyák, nem hiszem, hogy akadna ember, aki nem oda vágyna vissza.
Ott az igazi élmény, a kaland, viszont ehhez szükség van precíz útmutató horgászati szakkönyvekre. Ezért is kezdtem bele az ilyen jellegű könyveim megírásába, hogy ezzel is segítsem az érdeklődőket, hogy ne kelljen nekik is minden tök elölről kitalálni, kikísérletezni, feltalálni. Hogy az a nyaralás tényleg az élményről és a kalandról szólhasson.
Az interneten felelhető legtöbb írás egy kicsit a húshorgászati csónakos (engedélyköteles) nagyhalas világot mutatja be. Amikor odaérsz a tengerre és parti pecába kezdenél, akkor az egy teljesen más világ, más halfajokkal, amelyek más módszertanokat, másfajta haltartó helyekkel, amelyek másfajta hal és horgászati ismereteket kívánnak meg az érdeklődő horgásztól.
Könyveim ily módon is fontos hiányt pótolnak majd.
A valósággal ott az ember sokszor akkor szembesül igazán, amikor is kikötnek reggel a kisebb halászhajók és a zsákmányt szedegetve a hálókból szembesül vele a turista, hogy az egész éjjel nagy hálókkal halászó halászok sem fognak oly sok és nagy halat, és amikor a hálóból előkerül egy-egy 10-15 cm-es halacska néha, akkor szembesül az ember igazából a kihívás igazi mivoltával.
Aztán lemész a kikötőbe, belógatod a cuccot a parttól 1 méterre és háromnegyed óra múlva megakasztod a nagy pért. És ez az a pillanat, amikor az ember tisztán érezheti, hogy a szaktudás elsöpör mindent.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése